Növekvő kibocsátás, kiszáradó folyók – a Patrióták mégis a klímacélok ellen szavaztak

2025-ben ismét emelkedett a globális szén-dioxid-kibocsátás: a fosszilis tüzelőanyagokból és cementből származó emisszió 1,1%-kal nőtt, elérve a 38,1 gigatonnás új rekordot.

A klímakatasztrófa tombol, és ezt Magyarország is egyre súlyosabban érzi meg.

A @wwfmagyarorszag adatai szerint:

a 2025-ös aszály legalább 100 milliárd forintos mezőgazdasági kárt okozott,

az Alföld több térségében 30–40%-kal kevesebb csapadék esett,

egyes folyók és csatornák szinte teljesen kiszáradtak,

a talajvízszint pedig méterekkel süllyedt, veszélybe sodorva az ország vízbiztonságát.

Magyarország már ma is a klímakatasztrófa egyik legnagyobb európai károsultja, és ha nem lépünk, a helyzet tovább romlik: több aszály, kevesebb víz, gyengébb termés, sérülékenyebb élővilág.

Ehhez képest a magyar kormány pártja az EP-ben a klímacélok ellen szavazott

A múlt héten az Európai Parlament elfogadta a 2040-re szóló 90%-os kibocsátáscsökkentési célt.

Az eredmény: 379 igen – 248 nem – 10 tartózkodás.

A szélsőjobboldali Patrióták frakciója – benne a Fidesz EP-képviselőivel – egységesen a javaslat ellen voksolt.

Vagyis miközben az ország rendszerszintű aszállyal, vízhiánnyal és milliárdos károkkal küzd, a magyar kormánypárt brüsszeli képviselői nem támogatták azt a lépést, amely érdemben hozzájárulna a súlyos válság kezeléséhez.

Ez nem egyszerű szakpolitikai véleménykülönbség.

Ez Magyarország érdekeinek semmibevétele.

A megoldások ismertek – csak bátorság kell hozzájuk:

– átállás tiszta energiára

– energiaigény csökkentése és energiahatékonyság növelése

– vízmegtartó, természetközeli tájgazdálkodás

– erdők, talajok és vizes élőhelyek védelme

– és a legfontosabb: meg kell szüntetni a fosszilis tüzelőanyagok állami támogatását.

A kibocsátások nőnek.

Magyarország kiszárad.

A politikai döntéshozóink mégsem cselekszenek. Feltéve, hogy hagyjuk…