Közös Jövőnk Minimuma
20 pont egy zöldebb, igazságosabb Magyarországért
Mi ez és miért fontos?
Egy kettősséget tapasztalunk:
Egyfelől az éghajlati- és ökológiai válság, a társadalmi egyenlőtlenségek és az erőforrások kimerülése olyan kihívások elé állítják az emberiséget, amelyek azonnali és rendszerszintű változásokat követelnek.
Másfelől a mostani országgyűlési kampányban mintha ezekről a kérdésekről egyáltalán nem, vagy csak nagyon elvétve esne szó!
Botrányok, személyeskedés, ígérgetés, köpködés – ebből van bőven. Miközben a jelen és a jövő legégetőbb kérdéseinél nem igazán tudni, mit képviselnek a jelöltek. A Jövő Minimuma annak érdekében jött létre, hogy tisztábban láthassunk és megalapozottabb döntéseket hozhassunk.
Hogyan tudunk jól dönteni?
Felelős döntéshozónak – és reméljük a jövendő Országgyűlés tagjai ilyenek lesznek – nem csupán lehetősége, hanem kötelessége is olyan intézkedéseket támogatni, amelyek biztosítják a jövő nemzedékek élhető bolygóhoz, egészséges környezethez és méltányos életfeltételekhez való jogát.
Mi, mint választópolgárok akkor tudunk jól, felelősen dönteni a választásokon, ha tudjuk, hogy a következő törvényhozóink mit képviselnek, mi mellett kötelezik el magukat.
Pusztán arra kérjük a jelölteket: Legyünk őszinték egymással! Lássuk tisztán kik azok a jelöltek, akik fontosnak tartják a fenntarthatóságot és az igazságosságot, és vállalják, hogy ezeket az értékeket képviselni és érvényesíteni fogják a közpolitikai döntéshozatalban.
Mit tehetsz Te?
Arra kérünk, hogy ha – akár szervezetileg, akár magán személyként – egyetértesz azzal, hogy a Jövő Minimumában lévő alapvetések fontosak, és egyetértesz azzal is, hogy felelős döntéseket akkor hozhatunk, ha világosan tudjuk, hogy a választásokon induló jelöltek mi mellett állnak ki, mi mellett kötelezik el magukat – akkor aláírásoddal támogasd a Jövő Minimumát!
Elöljáróban:
A Jövő Minimuma nem egy optimum. Nem tartalmazzák mindazt, amit csinálni kellene, csinálni lehetne. Az alábbi pontok nem a tökéletes, hosszú távon fenntarthatóan működő világot írják le. Pusztán azokról a lépésekről szólnak, amelyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy elmondhassuk, egy jobb, élhetőbb, szolidárisabb és igazságosabb világot akarunk látni és hátrahagyni gyermekeinknek és unokáinknak.
DEMOKRÁCIA ÉS RÉSZVÉTEL
– Zöld demokráciát: döntsenek helyben, igazságosan, a fenntarthatóság jegyében!
Az önkormányzatok a demokrácia legközvetlenebb szintjei – mégis egyre kevesebb forrás, jogkör és beleszólás jut nekik a közösségeik jövőjébe. Egy fenntartható és igazságos társadalomhoz erős, önálló, jól finanszírozott és valódi részvételen alapuló helyi önkormányzatokra van szükség.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén kezdeményezni fogja az önkormányzatiság alkotmányos védelmének megerősítését, a helyi döntési jogkörök visszaadását, – különösen a helyi szintű környezet- és klímavédelem az energia, a földhasználat és a szociális ellátás terén –, az önkormányzatok közvetlen állami forrásainak növelését, valamint a részvételi demokrácia intézményeinek erősítését annak érdekében, hogy a helyi közösségek valódi beleszólással rendelkezzenek saját településük fenntartható és igazságos jövőjébe.
– Legyen önálló Fenntarthatósági Csúcsminisztérium!
A környezet- és klímavédelem mellett egy zöld csúcsminisztérium alá kell besorolni a mezőgazdaságot, erdészetet, a vízügyet, az energetikát, a közlekedést, a bányászatot és az iparfejlesztést is – e területek irányítása kerüljön egy erős, zöld szempontokat érvényesítő tárca kezébe!
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatja a fenntarthatósági csúcsminisztérium létrehozását, mely egy jelentősen bővített jogkörrel bíró környezetvédelmi tárca. Ez a szűken értelmezett környezeti kérdéseken túl a mezőgazdaság, a vízügy, az energetika, a közlekedés, a bányászat és az iparfejlesztés felügyeletét és irányítását is ellátja azzal a céllal, hogy kizárólag a fenntarthatóságot szem előtt tartó döntések születhessenek ezeken a területeken is.
– Megerősített hatóságokat a természet és a társadalom védelmére!
Haladéktalanul vissza kell adni – és ki kell bővíteni – a helyreállított függetlenségű állami szakhatóságok jogköreit, hogy valóban képesek legyenek megvédeni a természetet, az épített és kulturális örökséget, a lakosság egészségét és biztonságát a természetrombolással, környezeti kockázatokkal, szennyezőkkel és az ipari katasztrófákkal szemben. A Nemzeti Park igazgatóságok mellett erős és önálló környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, örökségvédelmi és katasztrófavédelmi intézményekre, valamint az önálló zöld ombudsmani hivatal helyreállítására is szükség van.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén kezdeményezi és támogatja a Nemzeti Park igazgatóságok szakhatósági jogköreinek visszaállítását – különösen a beruházások környezeti engedélyezési eljárásaiban való önálló döntési jogkörre –, továbbá az örökségvédelmi intézmények önállóságának helyreállítását és megerősítését, a katasztrófavédelmi hatóságok függetlenségének, szakmai kapacitásainak és forrásainak bővítését, valamint a fogyasztó-, környezet- és természetvédelmi hatóságok megfelelő létszám- és költségvetési forrásának biztosítását. Emellett támogatja, hogy ezek a hatóságok – valamint az ismét önálló- zöld ombudsman – oly módon kezdeményezhessenek jogszabályokat, hogy ezeket az Országgyűlés harminc napon belül köteles napirendre tűzni és megtárgyalni.
KÖRNYEZET ÉS FENNTARTHATÓSÁG
– Nincs más út: energiaigény-csökkentés és 80%-ban megújuló energia 2040-re!
A klímaválság kezelésének egyetlen útja a jelentős energiaigény csökkentés és a lehető leghamarabbi teljes átállás a megújuló energiaforrásokra.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén elköteleződik amellett, hogy csak és kizárólag olyan törekvéseket támogat, melyek elősegítik a jelentős mértékű energiaigény csökkenést, illetve azt, hogy Magyarország 2040-re 80%-ban, 2050-re pedig 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezze szükségleteit.
– Paks II. helyett gyors és biztonságos klímavédelmi megoldásokat!
Az atomenergia további bővítése a jelenlegi tudásunk és ismereteink alapján nem ad megfelelő választ a klímakatasztrófa sürgős kihívásaira, és nem erősíti Magyarország hosszú távú energiabiztonságát. Az új atomerőművi beruházások a klímaválság szűkülő időablakában túl lassúak és túl költségesek ahhoz, hogy érdemi kibocsátáscsökkentést biztosítsanak, miközben jelentős pénzügyi, környezeti és geopolitikai kockázatokat hordoznak.
A Paks II. projekt különösen problémás: az Európai Bíróság jogerős döntése által megsemmisített uniós jóváhagyás súlyos jogi bizonytalanságot teremt, miközben a költségek elszabadulása, a radioaktív hulladék több generáción átívelő kezelése és az Oroszországtól való technológiai függés tovább növeli a kockázatokat. Magyarország energiapolitikája nem alapozható jogilag vitatott, pénzügyileg kiszámíthatatlan és hosszú távú kiszolgáltatottságot eredményező nagyberuházásokra; ezért a súlypontot a gyorsan megvalósítható megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyság érdemi javítására és a rugalmas, decentralizált energiarendszerek fejlesztésére kell helyezni, miközben ezzel párhuzamosan szükség van az atomenergia szerepéről szóló nyílt, átlátható és érdekmentes szakmai vitára, amelyben az időtényező, a költségek, a kockázatok és a reális alternatívák egyaránt mérlegelésre kerülnek.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátuma megszerzése esetén nem szavaz meg olyan költségvetést vagy kormányzati előterjesztést, amely új atomerőművi beruházásokat, az atomenergia további bővítését vagy a Paks II. projekt folytatását támogatja, amennyiben azokat nem előzik meg nyílt, átlátható és széles körű szakmai viták, és nem biztosítanak egyértelmű, arányos forrásokat a megújuló energia, az energiahatékonyság és az energiatárolás gyors fejlesztésére.
– Valódi rezsicsökkentést: épületenergetikai korszerűsítési programot, most!
A lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése nem várhat tovább. A károsanyag-kibocsátás, a kiszolgáltatottság és az energiaszegénység csökkentése, valamint az egészséges lakhatási körülmények biztosítása érdekében. Az alacsony energiahatékonyságú lakásokat fel kell újítani, mindenki számára hozzáférhető módon, igazságosan és gyorsan. Ehhez az államnak megfelelő finanszírozási, szabályozási motivációs rendszert kell biztosítani, valamint ki kell építeni egy országos, ingyenes szakmai tanácsadó hálózatot is.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén csak akkor szavazza meg az éves költségvetést, ha az tartalmazza egy olyan program finanszírozását, amely célul tűzi ki, hogy a ciklus végéig végbemegy a lakóépületek 15%-ának energiahatékonysági mélyfelújítása vagy megvalósul egy ezzel egyenértékű energiamegtakarítást eredményező lakossági épületfelújítási program.
– Közpénzből közösségi közlekedést – vasutat az autópályák helyett!
Új autópályák építése helyett az alulfinanszírozott vasúti és a városi közösségi-közlekedési rendszerek fejlesztését kell támogatni. Ez nemcsak környezeti szempontból indokolt, hanem társadalmilag méltányosabb és gazdaságilag is előnyösebb megoldás.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén nem támogat olyan költségvetési kiadásokat vagy törvényjavaslatokat, amelyek új autópályák vagy gyorsforgalmi utak építését finanszírozzák a közösségi közlekedési fejlesztések rovására, mivel ezek a jelenlegi gyakorlat szerint a tömegközlekedés fejlesztésétől viszik el forrásokat. Ugyanakkor támogat minden olyan javaslatot, amely a tömegközlekedés vagy mikromobilitás érdekében születik – különösen, ha ezek a közlekedési kibocsátások csökkentését és a hozzáférhetőség javítását célozzák.
– Vízmegtartást a vízgazdálkodás középpontjába!
A közvélekedéssel szemben, Magyarország nem víznagyhatalom, hanem vízhiányos ország. Az éghajlatváltozás egyszerre súlyosbítja az aszályokat és árvízveszélyt, amit a jelenlegi, hibás szemlélettel dolgozó rendszer képtelen kezelni. A megoldás a természetes vízmegtartás (ártereken, vizes élőhelyeken, új vízvisszatartó területek kialakításával), ami egyszerre enyhíti a vízhiányt, megőrzi és növelheti a talajvízszintet, növeli a biodiverzitást, valamint esélyt ad a helyi közösségek hosszú távú túlélésére.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén kizárólag olyan javaslatot támogat/kezdeményez, amely a természetes vízmegtartást helyezi a hazai vízgazdálkodás középpontjába. Ennek részeként elősegíti a mezőgazdasági vízhasználat fenntarthatóvá tételét, a téli csapadék visszatartására alkalmas rendszerek kiépítését, valamint az árterek, lápok és tavak helyreállítását. Továbbá egy éven belül részt vesz egy olyan törvényjavaslat előterjesztésében , mely rögzíti, hogy az ipari beruházások – különösen a jelentős vízigényű akkumulátorgyárak – csak olyan térségekben és feltételekkel valósulhassanak meg, ahol az ökológiai vízgazdálkodási szempontok semmilyen szempontból nem sérülnek.
– Profit helyett erdővédelem – állítsuk le az erdők kizsákmányolását!
Hazánk védett erdeiben, sőt még a nemzeti parkokban is folyamatos gyakorlat ma az ökológiai szempontokat semmibe vevő fakitermelés. Pedig a háborítatlan vagy ökológiai szempontok szerint kezelt erdőknek elengedhetetlen szerepe lenne az éghajlatváltozás elleni harcban és az biológiai sokféleség megőrzésében. Éppen ezért az – egyébként nem túl jelentős bevételeket hozó – profitalapú fakitermeléssel teljesen fel kell hagyni a védett állami erdőkben. Emellett szükség van a vadászati célra szaporított, ám az erdők megújulását megakadályozó idegenhonos fajok gyérítésére, a “hobbi/sportvadászok” kiszolgálására túlszaporított hazai vadállomány drasztikus csökkentésére.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén jogszabályjavaslatot nyújt be vagy támogatja a már benyújtott javaslatot arról, hogy az összes védett állami erdő a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy éven belül átkerüljön a nemzeti park igazgatóságok kezelésébe — az állami tulajdonú erdőket kizárólag a biodiverzitás és a klímavédelem szempontjainak megfelelően óvják és kezeljék és a természetesség növelésével, a hazai erdők legalább 15%-a fokozottan védett legyen. Valamint az erdőkön belüli vadgazdálkodás kizárólag a biodiverzitás és a klímavédelem szempontjai és nem a vadászati igények alapján történjen.
– Földújraosztást a helyi gazdálkodás és a fenntartható termelés érdekében!
A jövő mezőgazdasága nem iparszerű, hanem helyi, ökotudatos és méltányos. Ehhez elengedhetetlen, hogy az állami földvagyon értékesítésekor, földbérleti szerződéseknél olyanhelyi gazdálkodók élvezzenek előnyt, akik fenntartható módon, vegyszermentesen, a környezetet és a közösséget tiszteletben tartva művelik a földet. Ugyanakkor világosan látható, hogy az elmúlt években az állami földek elosztási rendszere nem elsősorban a helyben gazdálkodó, kis- és középgazdaságokat juttatta komoly előnyökhöz. A korábbi Ángyán-jelentések rámutatnak arra, hogy az állami földek jelentős része olyan szereplőkhöz került, akik nem a helyi közösségeket, hanem politikai, tőkepiaci vagy nagybirtokosi érdekeket képviseltek. Ez a folyamat súlyosan torzította a vidéki gazdaságot, gyengítette a helyi közösségeket, és ellentmond a fenntartható mezőgazdaság alapelveinek.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatni és szükség esetén kezdeményezni fogja az állami földek újraosztását annak érdekében, hogy azok elsősorban helyi, az ökológiai szemléletű gazdálkodásra nyitott gazdákhoz kerüljenek, akik vállalják a fenntartható növénytermesztést és/vagy állattenyésztést. Egyben szorgalmazza az átlátható, igazságos földbirtok politikát, valamint az ehhez kapcsolódó oktatási programok, állami támogatások, adókedvezmények és egyéb ösztönző eszközök jogszabályi rögzítését.
– Az egészséges élelmiszer: alapjog!
Egyre több egészségre káros anyag kerül a szervezetünkbe; ráadásul ezek épp a legsérülékenyebbeket fenyegetik leginkább: a növényvédő szerek a mezőgazdaságban dolgozókat, a hormonokkal és antibiotikumokokkal teli húskészítmények, az úgynevezett örök vegyi anyagok, a mikroműanyagok a gyermekeket. A gyenge minőségű élelmiszereket főképp szegényebb emberek fogyasztják. Ezek krónikus betegségek kialakulásához és korai halálozáshoz vezetnek.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatja az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, az ún. örök vegyi anyagok betiltását, az uniós REACH szabályozás teljes körű hazai alkalmazását.
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG
– A növekedés helyett a gazdaságpolitika fókuszába a életminőség és fenntarthatóság kerüljön!
A gazdasági növekedés önmagában nem alkalmas a társadalmi jól-lét és a környezeti fenntarthatóság mérésére, mivel figyelmen kívül hagyja a természeti erőforrások kimerülését, az ökológiai válságot és a társadalmi egyenlőtlenségeket. A jövő felelős gazdaságpolitikájának a bolygó eltartóképességéhez kell igazodnia, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok az alternatív gazdasági és társadalmi modellek, amelyek a társadalmi szükségletek kielégítését és az ökológiai korlátok tiszteletben tartását egyszerre tekintik alapvető célnak. A közpolitikai tervezés során ezért olyan mutatórendszerre van szükség, amely figyelembe veszi az ökológiai lábnyomot, az üvegházhatású gázkibocsátást, az erőforrás-használatot és az életminőség alakulását.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatja és kezdeményezi, hogy a kormányzati és önkormányzati fejlesztési programok értékelésének alapját a alternatív gazdasági modell logikájára épülő, komplex jólléti és fenntarthatósági mutatórendszer képezze, amely a bolygó eltartóképességéhez igazítja a gazdasági döntéseket. Csak olyan fejlesztéseket támogat, amelyek igazolhatóan nem lépik túl az ökológiai korlátokat, csökkentik a környezeti terhelést, és hozzájárulnak a társadalmi jóllét növeléséhez, valamint kiáll a nem növekedésorientált, fenntarthatóságra és életminőségre épülő gazdaságpolitikai irányváltás mellett.
– Igazságos közteherviselést és újraelosztást a klímaválság korában!
Az éghajlati és ökológiai válság idején elengedhetetlen, hogy a közös terhekből mindenki a valós teherbírása és ökológiai lábnyomának arányában vegye ki a részét. Ennek előfeltétele a progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadó, a társasági adó szelektív növelése, a vagyonadó bevezetése, valamint egy átfogó, kiterjedt karbonadó alkalmazása.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatja egy progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadó és magasabb társasági adó, valamint vagyonadó bevezetését, továbbá egy átfogó, kiterjedt karbonadó alkalmazását annak érdekében, hogy a magas jövedelműek, nagy ökológiai lábnyommal élők és a jelentős környezeti terhelést okozó vállalatok nagyobb arányban járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz. Az így befolyt többletbevételt a zöld átmenet társadalmilag igazságos megvalósítására – például épületfelújítási programokra, közösségi közlekedésre és az energiaszegénység enyhítésére – kell fordítani.
– Igazságos és fenntartható lakáspolitikát!
Magyarországon a lakhatási válság egyre több embert taszít bizonytalan, megfizethetetlen vagy egészségtelen lakhatási körülmények közé. A lakhatás alapvető emberi jog, amely szorosan összefügg a társadalmi igazságossággal, az egészséggel és a környezeti fenntarthatósággal. Az állam felelőssége, hogy megfizethető, energiahatékony és hosszú távon fenntartható lakhatási megoldásokat biztosítson. Ennek része az állami és önkormányzati bérlakásállomány bővítése és felújítása, a kollégiumi férőhelyek növelése, a lakások spekulatív felhalmozásának visszaszorítása, valamint a célzott, rászorultságalapú lakhatási támogatások bevezetése.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatja az energiahatékony állami és önkormányzati bérlakásépítést és -felújítást, a kollégiumépítések finanszírozását, a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szigorú szabályozását, valamint az üresen álló lakások használatba vételének ösztönzését. Kiáll amellett, hogy a lakáspolitika célja ne a profitszerzés, hanem a társadalmilag igazságos és környezeti szempontból fenntartható lakhatás biztosítása legyen mindenki számára, és elutasít minden olyan döntést, amely ezt a célt aláássa.
– Prevencióra is jusson pénz az egészségügyben!
Az egészségügyi rendszer ma döntően a betegségek kezelésére költi a forrásokat, miközben a megelőzésre alig jut figyelem. Pedig az egészséges életmód – a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott, egészséges étkezés, a stresszmentes élet, valamint az alkohol- dohány- és drogfogyasztás visszaszorítása – önmagában is rengeteg betegséget előzne meg. A megelőzés javítaná az emberek életminőségét, csökkentené az egészségügy terheit, és hosszú távon sokkal olcsóbb, mint a már kialakult betegségek kezelése. Az egészség nem lehet csupán válságkezelés – állandó, tervezett forrásokra van szükség a prevencióra is.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén nemcsak az egészségügyi ellátórendszer kiadásainak növelését támogatja, hanem kezdeményezi, hogy az egészségügyi költségvetésben önálló, állandó forrás kerüljön elkülönítésre a megelőzés támogatására. Ez magában foglalja a rendszeres mozgás és a sportolás népszerűsítését, az egészséges és fenntartható étkezés előmozdítását, valamint az alkohol- drog és dohányfogyasztás visszaszorítását célzó programok biztos finanszírozását is.
– Becsüljük meg a gondoskodási munkát!
A gondoskodási munkákat, mint ápolás vagy óvodai és bölcsődei gondozás, elengedhetetlenek a társadalom fenntartásához és működtetéséhez, ugyanakkor ezek a munkák rendkívül alulfizetettek. Ezekben a munkakörökben jellemzően több nő dolgozik, mint férfi, tehát az alacsony bérezés ahhoz is hozzájárul, hogy a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A gondoskodási munkát, illetve a nők munkáját ugyanúgy meg kell becsülni, mint bármilyen más munkát! Elfogadhatatlan, hogy a jellemzően nők által végzett munkák szisztematikusan alul legyenek fizetve.
A képviselő kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatni, illetve szükség esetén kezdeményezni fogja az egészségügyi dolgozók, szociális munkások, illetve a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók béremelését.
– Béregyenlőséget most!
A nők és férfiak közötti bérkülönbségek felszámolása nem tűr halasztást. Az azonos munkáért azonos bér elve alapvető igazságossági és gazdasági kérdés is.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogat minden olyan törvényjavaslatot, amely kötelezi a munkáltatókat a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására és hatékony ellenőrzési mechanizmusokat vezet be az elv érvényesítésére.
– Nincs pardon: Ratifikálják az Isztambuli Egyezményt!
Egy fenntartható és igazságos társadalomhoz a nők bántalmazásának és kizsákmányolásának is azonnal véget kell vetni. Az Isztambuli Egyezmény – amelyet hazánk aláírt, de nem ratifikált – olyan átfogó nemzetközi egyezmény, amely kötelezi az államot a megelőzésre, az áldozatok védelmére és a bántalmazók felelősségre vonására.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatni fogja az Isztambuli Egyezmény haladéktalan ratifikálását, valamint minden olyan törvényi és intézményi változtatást, amely biztosítja a nők elleni erőszak megelőzését, az áldozatok védelmét és a bántalmazók felelősségre vonását. Elutasít minden olyan politikai vagy jogalkotási lépést, amely relativizálja az erőszak súlyosságát.
– Méltóságot mindenkinek!
A roma kisebbség folyamatos politikai támadásokat és diszkriminációt kénytelen elszenvedni. Az antidiszkrimináció, az emberi méltóság védelme, a romák jogegyenlősége és tényleges esélyegyenlősége nélkül nem születhet új Magyarország. Támogatni kell a társadalmi reprezentáció, a roma politikai képviselet és a kulturális önazonosság bemutatásának intézményeit is.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy támogatja az ún. “Önazonossági törvény” eltörlését, a romákkal szembeni mindenfajta diszkriminatív szabályozás, valamint a szegregáció felszámolását.
– Fenntartható oktatást és elegendő forrást az iskoláknak!
Mára már teljesen egyértelmű: a jövő = oktatás. Az oktatás és tudásmegosztás minősége és fenntarthatósági szemlélete kulcsfontosságú a jövő generációi számára. Ennek a forráselosztásban is tükröződnie kell – máskülönben üres lózung marad. Magyarországnak a GDP-je legalább 6%-át kell az oktatásra fordítania, méghozzá egy megújuló, az inklúzióra, a csoportmunkára, a kritikai gondolkodásra és a környezeti nevelésre hangolt közoktatásra. Fel kell ismernünk, a fenntarthatóság nem egy téma a sok közül, hanem túlélésünk előfeltétele. Ezt figyelembe véve minden szinten be kell építeni a fenntarthatóság elveit és gyakorlatát a tantervekbe – nem csak mint “természettudományi ismeret”, hanem mint egy olyan szemletét, aminek minden más tudást és tanulást is kereteznie kell.
A képviselőjelölt kijelenti, hogy mandátumszerzése esetén támogatja az oktatási ráfordítás GDP-arányos növelését legalább 6%-ra, és kezdeményezi, hogy a kompetencia-alapú, inkluzív oktatás, a kooperatív tanulás, a kritikai gondolkodás és a környezeti és fenntarthatósági nevelés az oktatás minden szintjén kötelező elemmé váljon.