Mihez kezdjünk az őszi avarral?

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze négy irányt különböztet meg az avar sorsában:

„A borzasztó rossz” – az égetés.

Egykor népszokás volt, ma már szerencsére sok helyen tiltott. Az égetés során nemcsak szén-dioxid és halálos szén-monoxid, hanem dioxin is felszabadul, ami rákkeltő méreg: „a talajban 10 év, az emberi szervezetben 7 év a lebomlási ideje.” Nemcsak az égetőt, hanem a környezetét is mérgezi.

„A nagyon rossz” – a zsákolás.

Pénzért vásárolt műanyagzsákokba gyömöszöljük az avart, amit aztán dízelüzemű járművekkel szállítanak el, hogy végül ugyanúgy elégetésre kerüljön. Ezzel elpazaroljuk a természetes tápanyagot, és közben műanyagba csomagolt földet veszünk vissza tavasszal. Bardóczi szerint: „Elkerülhető, ám eszméletlenül nagy kibocsátású és pazarló módja ez a kert fenntartásának. Zsákutca. Ökológiai tévcselekedet.”

„A természetes” – ha hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát.

Az avar takarót ad a talajnak és menedéket biztosít sünöknek, rovaroknak, mikroorganizmusoknak. A természet egyensúlyra törekszik: „A vírus, baktérium, rovar inváziót ezeket tápláléknak értelmező ragadozók kezdik el kordában tartani… A végeredmény pedig hosszútávon egy tápláléklánc felépülése, ahol minden egyensúlyban van.”

„A gazdaszemléletű” – a komposztálás.

„Ami szerves, az le is bomlik.” A komposztálás során a levelek és zöldhulladék értékes humusszá alakulnak. Nem kell hozzá speciális tudás, sem drága eszköz – csak egy kis hely, időnként némi víz és türelem.

Bardóczi így fogalmaz:

„Nem rakétatudomány. Pénztárcakímélő. Populista leszek: ez a kerti rezsicsökkentés.”

A Zöld Fordulat hisz abban, hogy a fenntarthatóság ott kezdődik, ahol a természet körforgását nem megszakítjuk, hanem segítjük.

A témáról bővebben:

Bardóczi Sándor teljes posztja: https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/5893659150677927

Humusz Szövetség: Őszi avarégetés helyett – humusz.hu/hirek/oszi-avaregetes-helyett/1565