Megoldás vagy probléma? Az AI klímavédelmi paradoxona

A mesterséges intelligenciát sokan a klímavédelem csodafegyvereként ünneplik: segíthet az energiahatékonyság javításában, a rendszerek optimalizálásában, a kibocsátások csökkentésében. De van egy kevésbé kényelmes oldala is.

Az AI működtetése óriási energia- és vízigénnyel jár.

Adatközpontok, hűtés, folyamatos számítások – gyakran fosszilis energiára támaszkodva. Így miközben az egyik oldalon segíthet, a másikon tovább terheli a klímát és a természeti erőforrásokat.

A kérdés nem az, hogy „jó vagy rossz” az AI. Hanem az, hogy milyen gazdasági rendszerben, milyen szabályok mentén használjuk.

A Zöld Fordulat szerint nincs technológiai csodamegoldás.

AI + valódi klímapolitika + erőforrás-hatékonyság nélkül a „zöld” innováció is könnyen új problémává válik.

A kommentben linkelt cikket munkatársunk, Csillag Gábor írta – érdemes elolvasni.

A technológia önmagában nem ment meg minket. A döntéseink igen.

___

Az ehhez a poszthoz tartozó illusztrációt például részben AI hozta létre, de nem ehhez, hanem még egy korábbi posztunkhoz. Most csak újra felhasználjuk a fenntarthatóság jegyében.